Köszönet érte! Megható régi emlékezéseket is olvastam most. Fantasztikus érzés volt.

Válasz

Kedves érdeklődők, olvassátok el Éva bejegyzését Fejérkövi Istvánról.

Előzmény

Válasz

Gratulálok! Hisz mindig is az volt, egy kiemelkedően szép templomépület és kivételes művészettörténeti érték.

Előzmény

Válasz

Műemlékké nyilvánították templomunkat

2011. szept. 2-án lépett hatályba a Nemzeti Erőforrás Minisztérium rendelete, amely szerint műemlékké nyilvánították templomunkat, a mellette álló szobrot és téren álló Mária oszlopot. /Ezek láthatóak a Szobrok, emlékművek képgalériában./
Emlékeztetőül: 1723-ban épült, a torony 1755-ben készült. 1861-ben restaurálták. 1905-ben bővült szentéllyel és kereszthajóval. /Régi képek láthatók a Kónyi templom képgalériában/
Reméljük, hogy ez az esemény elősegíti templomunk minél előbbi felújítását.

Válasz

‹Fejérkövy István: Imádságoskönyv. Prága 1594.›



XVIII. századi adat alapján feltételezhetõ. – Katolikus imádságoskönyv.
Katona István (Historia critica regum Hungariae 28. Budae 1794, 841) Fejérkövy István – 1588 és 1596 között Prágában királyi helytartó, nyitrai püspök, majd esztergomi érsek – imádságoskönyvét így idézte: „Scripsit librum precum idiomate Hungarico vulgatum Pragae 1594”. Adatát átvette Frankl Vilmos (Pázmány Péter és kora, Pest 1868, 62) és Gajtkó István (A XVII. század katolikus imádságirodalma. Bp. 1936, 5, 56).
Katona említett történeti mûvében, a „Historia critica”-ban egy-egy korszak végén függelékként az írókra, könyvekre vonatkozó adatait elég pontosan közölte. Mivel Fejérkövy mûvénél a kiadás helyét és idejét is följegyezte, nyomtatott kiadványra lehet gondolni. Példány híján azonban a kutatás csak találgatásokra szorítkozhat.
A ma ismert két legrégibb nyomtatott magyar nyelvû katolikus imádságoskönyv Prágában 1615-ben Pavel Sese (Sessius) nyomdájában készült. Az egyik szerzõje Lépes Bálint volt (RMK I 458), a másiké ismeretlen (vö. MKsz 1881: 244  Sztripszky I 1878/85). Lépes Bálinté közhasználatú középkori magyar imádságokat tartalmaz. A másodikról Gajtkó (i. m. 56) megkockáztatta a feltevést, hogy a Fejérkövy egyetlen példányból sem ismert mûvének újabb kiadása lehet, a „nehézkes nyelve is inkább a XVI. századba utal”; állítását azonban azzal a téves megjegyzéssel toldotta meg, hogy benne „elfogadható Pármány-hatást kimutatni” nem lehet.
Tüzetesebb vizsgálattal Holl Béla megállapította, hogy ez az 1615-i névtelen prágai imádságoskönyv közel kétszáz lapon, vagyis terjedelmének mintegy a felében Pázmány Péternek elõször 1606-ban Grazban megjelent „Keresztyeni Imadsagos Keönyv”-ével (RMK I 403) azonos szöveget tartalmaz. Ebbõl kiindulva Holl lehetségesnek tartotta, hogy Pázmány a maga imádságoskönyvéhez Fejérkövynek ma már ismeretlen mûvét használta forrásul. Pázmány imádságoskönyvének elsõ kiadása helyesírásában is eltér a késõbbiektõl és a prágai 1615-i névtelennel rokonnak látszik. Lehetséges tehát, hogy ez a prágai imádságoskönyv nem más, mint Fejérkövy egyetlen példányból sem ismert mûvének második kiadása (Vigilia 1957: 27).

www.arcanum.hu/oszk/lpext.dll?f...t...

Válasz

Fejérkövy István, Fejérkői, Fehérkövy (Kóny, 1522 – Pozsony(?), 1596. november 20.) magyar katolikus főpap életútja

1559 és 1563 között győri kanonok és székesegyházi főesperes, aki az iskolaügy fejlesztésével tűnt ki. Gregoriáncz Pál püspökkel együtt a képtalan iskolája számára megszerezték a kihalt johanniták kónyi birtokát. Miksa magyar király pannonhalmi kormányzó főapáttá (1567–1593. július 13.), később a bakonybéli és a dömölki apáttá nevezte ki.[1] A tűzvész által elpusztított pannonhalmi monostort úgy tudta helyreállíttatni, hogy az apátság birtokait elzálogosította.[2] 1571. január 26. és 1573. május 15. között knini címzetes püspök, 1572. október 27-étől veszprémi megyéspüspök, 1575-től megkapta a lövöldi karthauzi kolostort is.1579-től királyi alkancellár, 1587. január 2-ától a pozsonyi magyar kamara elnöke. 1587. augusztus 13. és 1595 között nyitrai megyéspüspök.[1] Az áthelyezést jóváhagyó bulla 1588. december 19-én kelt.[2] az egyházmegyét Radovich Péter kanonok, káptalani helynök kormányozta.[1] 1588-ban királyi helytartóvá nevezték ki, és ezt a tisztséget haláláig megtartotta, azonban helyette ténylegesen gróf Cseszneky János győri kapitány járt el.[2] 1596. július 17-étől Rudolf magyar király esztergomi érsekké nevezte ki. Pápai megerősítést egyik püspökségre sem kapott.

Utóda a knini címzetes püspökségen 1573. május 15-étől Mossóczy Zakariás, 1587. december 22-étől Veszprémben és 1596. július 10-étől Nyitrán Forgách Ferenc, Esztergomban 1597. január 22-étől Kutassy János.

Forrás: Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 3. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 1998. 536-537. p.



Elődje:
Verancsics Antal
esztergomi érsek
1596
Utódja:
Kutassy János

Válasz

Szeretném kijavítani az előző linket, ugyanis rosszat másoltam be.
Ez a jó:
http://konyv-konyvek.hu/templomok_es_katedralisok

Válasz

Szeretnék ajánlani egy nagyon jó könyvet a templomokról ill. katedrálisokról. Az alábbi linken olcsón megrendelhető: http://konyv-konyvek.hu/index.php?q=templomok_es_katedralisok&szerzo=kerekgyarto_eva&kiadas_eve=2010&kiado=

Válasz

Dr Keszthelyi Gyula


(Győr-Moson-Pozsony vármegye törvényhatóságának választottja)

1883-ban született Dégen, Veszprém vármegyében. Római katolikus esperes plébános. A középiskolát a gyönki református algimnáziumban és a győri bencés főgimnáziumban végezte és 1898-ban a győri püspöki kisebb papnevelő intézet növendéke lett. A teológiát a győri püspöki főiskolán és a bécsi egyetemen hallgatta. 1906-ban szentelték pappá és egy évre rá avatták a hittudományok doktorává. Eleinte a vidéki lelkipásztorkodásban működött, majd főpásztora Győrbe szólította s itt hivatali teendői mellett tevékenyen részt vett a néhai Giesswein Sándor által megindított keresztényszociális munkában, a tanonc-, legény-, munkás- és nővédőegyesületek szervezésében és irányításában. 1912-ben kónyi plébános lett, 1920-ban pedig a kónyi kerület esperesévé és tanfelügyelőjévé nevezték ki. Fáradhatatlan harcosa a kisemberek érdekeinek s igen élénk munkásságot fejtett ki a hitelszövetkezeti életben, a vármegyei közéletben és a rábaszabályozási ügyekben is. Érdemes munkáját méltányolta a vármegye, amikor 1932-ben felsőházi póttaggá választotta. A felsőházban Kühne Loránt helyébe hívták be, akit országgyűlési képviselővé választottak.


(Magyar országgyűlési almanach, 1935-40. évi)

Válasz

Egy régi falusi ünnep hangulatát idézi a Győri Nemzeti Hírlap 1937. szept.28-i száma.

FÉNYES ÜNNEPSÉG kESZTHELYI GYULA DR. KÓNYI ESPERES PLÉBÁNOS 25 ÉVES PAPI JUBILEUMÁN


A kétezernégyszáz lakosú Kóny község hétfőn emlékezetes ünnepet ült.
Köztiszteletben álló plébánosa dr. Keszthelyi Gyula esperes ülte 25 éves lelkészi jubileumát,
amelyet ebben a szép községben töltött szeretetben, békességben nagy számú hívei között.
Egész éjszaka a Hangya udvarát virágozták, díszítették, hogy ünnepélyessé tegyék erre a szép jubileumra. Reggel pedig idegen autók, kocsik száguldottak a rendezett utcákon, a kónyiak pedig ünnepi ruhában készültek üdvözölni plébánosukat.
A rendezés nagy munkájából kivette részét a falu apraja, nagyja, élén Nagy Mihály főjegyzővel, Csányi Mihály főtanítóval, Job Viktor intézővel, Németh István községi bíróval és még másokkal.
Az ünnepségen megjelent gróf Pálffy József dr, Drobni Lajos képviselő, valamint a környék papsága. Győrből Nagelreiter Alajos dr kanonok, Basilich Lőrinc, Reiner Gyula, Haller János plébánosok, Mentes Mihály, Németh János, az A.C. igazgatója, Kainer Gyula, Visi Péter kunszigeti, Németh Lajos visi, Takácsi János abdai, Giczy József szilsárkányi, Perneczky Kálmán barbacsi, Szücs Géza écsi, Pinezich Rezső kisbaráti, Németh János nagybaráti, Nagy Gyula bágyogi, Polgár Aladár egyedi plébánosok és még mások. De jelen volt nemes Burza Árpád ny. tábornok is.
Délelőtt jubileumi szentmise volt a zsúfolt templomban, majd Szücs Géza tartott szentbeszédet. Utána a hangya udvarára vonultak, ahol virágos emelvényen foglalt helyet az ünnepelt, akit hatalmas éljenzéssel , virágcsokrokkal fogadtak.

Folytatása következik

Válasz