Öveges József /Páka 1895 - 1979 Budapest/

Tanítói családból származik. Zalában, Pákán, Náprádfalván éltek, majd megyénkbe, Pérre költöztek.
Középiskoláit a győri bencéseknél és a kecskeméti piaristáknál vágezte. 1912-ben belépett a rendbe. 1919-ben matemetika-fizika szakos diplomát szerzett. 1920-ban pappá szentelték, utána a piaristák gimnáziumaiban tanított. 1946-ban kilépett. A Pedagógiai Fóiskola tanszékvezető tanára volt 1955-ig.
A bonyolult kísérleteket is egyszerűen, érthetően magyarázta el. A kísérletező fizikatanítás és népművelés szószólója volt. Szuggesztív tanáregyéniség, 1957-től a TV képernyőjén fizikai kísérleteit közérthető, ízes magyar nyelven - 12 éven át, havonta milliók érdeklődését keltve fel a hangtani, hőtani, fénytani és elektronikai jelenségek iránt.
Tankönyveket, fizatanírással kapcsolatos ismertetőket is írt. Több, mint harminc kötete jelent meg.

Válasz

Radnóti Miklós /Budapest 1909 - 1944 Abda/

Édesanyja belehalt a szülésbe, nem maradt életben ikertestvére sem. A bűntudat emiatt ,végigkísérte egész életét, költészetét. A szegedi egyetemen magyar- francia szakon tanult. Megismerkedett Sík Sándorral a tudós paptanárral, költővel, akinek hatására katolizált. A fasizmus előretörésével - zsidó származása miatt - a fenyegetettség-érzet és a helytállás költészetének fő motívuma. Az európai líra és humánum folytonosságát hirdette az embertelenség eluralkodása idején. 1944 tavaszán katonai munkaszolgálatra hívták be a jugoszláviai Bor mellé. A tábor felszámolása után a foglyokat "erőltetett menetben" terelték nyugat felé. Az elcsigázott, beteg költőt Abda határában lőtték agyon. Kabátjának zsebében találták meg költészetének legértékesebb darabjait tartalmazó "bori noteszt".
Legimertebb verseiből néhány: Járkálj csak halálraítélt, Nem tudhatom, Levél a hitveshez, Hetedik ecloga,
Erőltetett menet.

Válasz

Erkel Ferenc /Gyula 1810- Budapest 1893/

Zenei tanulmányait Gyulán, majd Pozsonyban végezte. Kolozsváron kezdte pályfutását 1827-ben. 1835-től Pesten karnagy, majd a Nemzeti Színház főigazgatója. A nemzeti opera megteremtését tűzte ki célul. 1844-ben Kölcsey versére megírta a Himnusz zenéjét. Történelmi tárgyú operái ünnepelt zeneszerzővé avatták:Bátory Mária, Hunyadi László, Bánk bán, Sarolta, Dózsa György, Brankovics György, Névtelen hősök, István király.
Zenekari művei közül jelentős a Magyar induló és az Ünnepi nyitány.
Kórusművei szintén a XIX. század fontos alkotásai.

Válasz

Szent-Györgyi Albert /1893 Budapest, 1983 Woos Hole, USA/

1928-1945 között a szegedi egyetem professzora, orvos, biokémikus. 1937-ben orvosi Nobel-díjat kapott. Először izolált C vitamint a szegedi paprikából. Fő kutatási területei a sejtlégzés, a sejtoxidációs elmélet, az zombiokémia, a bioelektronika, a biogenetika, a rák keletkezése ée gyógyítása.
1947-től az Usa-ban élt, ahol kutatásait a Woods-Hole-i tengerbiológiai intézet kutatólaboratóriumában folytatta.
A II. világháború idején szerepe volt a különbéke-tágyalásokban. Menekünie kellet itthonról.

Válasz

Arany János /1817 Nagyszalonta, 1882 okt. 22. Budapest/

A 19. század egyik legnagyobb költője. Mesterségbeli tudása, alapossága, munkabírása áltagon felüli volt. Választékos fogalmazása messze túlhaladta kortársait. A magyar valóság, a kulturális és költői hagyomány mellett az európai romantikából is merített. Nagy költőink közül ő írta a legjelentősebb epikus verseket.
Költészetének csúcspontja az 1850-es évek lírája.
Jelentősek a balladái is. Egy részükben vezérmotívum a nemzethez való hűség, a helytállás, másokban a bűn és bűnhődés.
Öregkori lírájának a gyögyszemei az Őszikék.
Mint műveltségében, mint látókörében olyan környezetben sikerült európaivá válnia, amely saját létjogosultságááért és életéért küzdött.
Néhány műve: Toldi trilógia, Családi kör, Szondi két apródja, Nagyidai cigányok, Bolond Istók, Walesi bárdok, Tetemrehívás, Ágnes asszony, V. László, Híd avatás.
Ő fordította magyarra Shakespeare Hamlet, Szentivánéji álom c. műveit.

Válasz

Deák Ferenc

1803. otóber 17-én született Söjtörön, 1876. jan. 28-án hunyt el Budapesten.
Államférfi, jogtudós, a MTA tagja.
Az 1848/49-es szabadságharc első felelős minisztériumában igazságügyi miniszter, de erről a tisztségről 1848 szeptemberében, Jellasics támadása után lemondott. Visszavonult zalai birtokaira. 1949 után a passzív ellenállás politikájának megtestesítője lett.
1854-ben Pestre költözött, ekkortól akív politizálásba kezdett, központi alakja lett a politikai életnek.
1865. április 15-én jelent meg a Pesti Naplóban a "Húsvéti cikk" néven emlegetett írása, melyben elfogadja a - Pragmatica Sancio-ból eredeztetve - hajladónak mutatkozottaz osztrákokkal való kiegyezésre.
Igy indultak meg a kiegyezési tárgylások, alkudozások 1865-ben
Létrejött a megállapodás, amelynek sikerében Deák döntő szerepet játszott. 1867. febr.17én megalakult Andrássy Gyula vezetésével az újminisztérium, miben Deák nem vállallt szerepet.
A kiegyezéssel csorbult az állami függetlenség, mivel a had- a pénz- és a külügyminisztérium közös volt, de a korlátlan abszolútizmus megszűnése,a politikai viszonyok rendeződése a tőkés viszonyok kibontakozását is jelentette.
Kitüntetést, rangot nem fogadott el. Tekintélye, befolyása jelentős volt. Puritán egyénisége, ifjúkori liberális nézeteihez való rafaszkodás, logikus előadásmódja tiszteletet ébresztettek iránta.
1873. jún. 23. mondta utólsó bezsédét az országgyűlésben, amit hatalmas tapsvihar fogadott.
Hoszzú szenvedés után hunyt el.
Méltán tartja az utókor is a "Haza bölcsének".

Válasz