A következő esetet is emlegeti a népnyelv.
Ugyancsak a vasútállomáson történt. Amikor a kocsiból leszálltak a kónyiak, egy fiatalember a nyitott ajtóból leszólt az ott menőknek:
-Itt húzták föl a bikát a toronyba? - Éppen egy jó erőben lévő falubeli ment ott, és felszólt, mint, aki süket,
kiabálva:
- Nem hallom, mit mond?
Erre a fiatalember - mit sem sejtve - két lépcsőt lejött, hogy onnan ismételje meg a kérdést. Még mielőtt kinyitotta volna a száját, emberünk megmarkolta és leemelte a vonatról.
Na, ő is megemlegette a kónyi bikát egy életre, az biztos!

Válasz

A Kónyi nótának ismert még egy versszaka, mépedig a második. Így szól:

Nincsen a faluban egy legény sem,
Ki a kónyi törvény ellen vétsen,
Lenn a földön napok hosszat elkaszálnak,
De föl a toronyba mégse szállhat.

Válasz

Csúfolódás

Amikor még sokan jártak vonattal, gyakori volt, ha megállt a vonat, lehúzták az ablakot, és kikiabáltak:
- Itt húzták fel a bikát a toronyba?
- Azóta minden marha azt bőgi! - harsogott a válasz.

Vagy egy másik válasz:
- Fölhúzták ám a te nemes testrészedre! (persze nem ilyen "fínoman" mondták!)

Azt tartja a népnyelv, hogy a következő eset is megtörtént.
Egy "pomádés" úrinő- kinézetű is kikiabálta a kérdést. Emberére talált, aki visszakérdezett:
- Mér talán üzekedik a kisasszony?
(hogy mit jelent a szó, aki nem tudja, megnézheti a Gyönyörűszép falunyelvünk fórumban)

Válasz

A kónyi bika legendája I.

A torony felső része javításra szorult. Egy - állítólag Bika, vagy valami hozzá hasonló nevű - kőműves vállalkozott a munkára. A torony felső részén lukat vágtak, abba gerendát tettek, arra kötélcsigát, kötelet.
A kötél végére hordót kötöttek abba ült vagy állt a kőműves, a szerszámaival és a munkához szükséges anyaggal. A kötél másik végét férfiak fogták és húzták. Amikor már majdnem fönn volt, valaki elkiálltotta magát: - Húzd, már kanyar!

A kónyi bika legendája 2.

Az igen régi szokás volt, hogyha veszedelem közeledett, egy marha farkát fölhúzták a toronyba. Ahogy fújta a szél, meglátták a szomszéd falvak tornyaiban figyelők. Ez jeladás volt, a szomszédok tudták, hogy segíteni kell. A kónyiak is felhúzták a marhafarkat, és harangoztak is. Nosza kaszára meg fütykösre kaptak a szomszédok és jöttek. Itt összesereglettek és így mentek Csorna alá a honvédoknak segíteni. A német ágyúk csorna előtt voltak felállítva, azokat kapták hátba, szét is zavarták őket, így tudtak győzni a honvédek- a 48- as szabadsághacban.

Válasz

Toncsi, köszönjük a nótát, valamennyi oldalunkat meglátogató nevében.
Várjuk egyéb hozzászólásaidat is!
Üdvözöllek szeretettel

Előzmény

Válasz

A kónyi nóta rendkívül ismert.
Magam is el szoktam énekelni 10-20 kisfröccs után.
Aki esetleg nem ismerné:

" Híres Kónyban nincs lány két egyforma
Kizöldült a kónyi templomtornya
Nincsen legény aki azt ott lekaszálja
Aki a toronyba rendet vágna!

Megszületett hát egy okos ötlet
Egy bika nyakába hurkot kötnek
Hatlóerős kötél kerül a nyakába
Úgy húzzák a templom fatornyára

Mikor a füvet már lelegelte
Fejét jó magasra felemelte
Így adta az tudtára a Kónyiaknak
Hogy a toronyban többé nem aratnak.

Meg is maradt néki az emléke
Ismeri az egész Győr környéke
Ismerik az esetet az egész honban
Hogy bika legelt Kónyban a toronyban!"

Lenn a délibábos Hortobágyon ...nótájára lehet énekelni.
Minden Kónyi Nótáskedvű ismerje mert kötelező

Válasz

HÍRES KÓNYI VASÚTÁLLOMÁSON,
HÁROM BIKA ÁLL A NEGYEDIK VÁGÁNYON,
AZ EGYIKNEK JAJ, DE GÖRBE A SZARVÁJA,
MERT AZT HÚZTÁK FEL A KÓNYI TEMPLOM FATORNYÁRA.

(Az én rózsám karjai, karjai kezdetű nótára énekelhető!)

A nóta elmondja a falucsúfoló lényegét. Kizöldült a templomtorony, tanakodtak a kónyiak, mit csináljanak?
Lekaszálni nem tudják, hát mi legyen,mi legyen, úgy döntöttek, fölhúznak egy bikát, majd az lelegeli. Meg is tették, de feleúton már kilógott a nyelve. Akkor a körülállók el kezdtek kiabálni:
- Húzd komám szaporán, kónyi bika kanyar ám!

Válasz