Győri Nemzeti Hírlap
1937 júl 15.

A kacagtató írás Indítvány címmel jelent meg az újságban.

Tekintettel arra, hogy a barátok fapapucsban járnak; tekintettel arra, hogy vörös a libának az orra, pedig sohase mártja a borba; tekintettel arra, hogy vagyok olyan legény, mint te, vágok olyan rendet, mint te, indítványozom:
1. A város a humanitas jegyében patkoltassa meg az összes verebet.
2. A paraplé ellenségeinek hasznára tiltsa meg az esőnek, hogy úgy essék a magasságból, s utasítsa arra, hogy létrán jöjjön.
3. Indítson kutatást az iránt, hogy a napkeleti három bölcs melyik kereskedőnél vásárolta ama bizonyos olajat, tömjént és a mirhát, s ha győri kereskedő volt, adjon neki szabad telket a vásártéren.
4. Tegyen alapot azon férjek részére,akik a feleségük csendes suttogása végett megsüketülktek.
5. Keresse ki Kiskúton azokat a sudár datolypálmákat, melyeknek fájából székeket faragnak majd a törvényhatósági bizottság jövő ezredévben fungáló tagjai számára.
6. A kormányozható léghajóra győri polgárnak eszközöljön ki szabadalmat.
7. Hasson oda, hogy az itteni üzletekben árulhassák ama nevezetes attikai sót.
Végül, mint legfontosabbat:
8. Kolombus Kristófot mondja ki győri illetékességűnek, s az általa feltalált földrészt csatolja Győrhöz, mint külvárost.
A Tekintetes Közgyűlés alázatos szolgája:
Figura

Válasz

Győri Nemzeti Hírlap
1936. nov.29.

A falusi ház
Győr környékén leginkább tégla alapra húznak földtömés falakat. földbirtok reformmal kapcsolatban előírták, hogy a házakat cseréptetővel szabad építeni.Kétségtelen, hogy a tűzveszély miatt ennek nagy jelentősége van, de közegészségügyi szempontból kevéssé fontos ez, mert a nád és szalmatető kitűnő hőszigetelő. Sokkal fontosabb lett volna, ha az épületek alápincézését tették volna kötelezővé, vagy a tömésfalak szigetelését rendelték volna el. A tbc és a gyermekhalandóság elleni küzdelem szinte kilátástalan addig, míg a falusi családok csekély kivétellel földes, nedves lakásokban élnek.
A falusi ház központja a konyha. A szoba csak fekvőhely. Ahol a házban több család lakik, a konyha közös, ott a szobában él a család.
Ahol a konyhán kívül még két szoba van, az utcára néző a "szép szoba". Ez a ház dísze. 2-3 ágy van benne, párnákkal megrakva, asztal, székek, a falon szentképek. Ezt a tulajdonosok nem használják. A második szoba, a hátsó, itt él, alszik a család, akár 7-8 fő is, zárt ablak mellett.Egy ágyban több egyén is alszik.
A gazdasági cselédek lakásviszonyai körül ázsiai állapotok uralkodnak. Nagy baj, hogy legtöbb helyen hiányzik az árnyékszék

Válasz

Győri Nemzeti Hírlap
1936. dec. 5..

A falusi ember táplálkozása
Az étkezés falun rossz és hiányos.
"A magyar földműves étkezése nem egyéb, mint harc a feltörekvő éhség ellen. Nem erőt gyüjteni akarnak. hanem minnél olcsóbban elvetni egy időre az étkezés gondját, elcsitítania gyomor parancsoló szavát." (Weiss István)
A szükség magával hozza az étel olcsó elkészítését. A kenyérsütésben művész a falusi asszony, ebédfőzésben gyenge. Ráadásul a zsíros lében összefőzött ételt, tésztát vagy krumplit munkaidőben sokszor 2 óra járásnyira is el kell vinni a földekre. A lisztből, krumpliból gyúrt tésztafélék a falu mindennapi tápláléka. Hús csak ünnepnapkor kerül asztalra. Zöldfőzeléket a földműves egyáltalán nem eszik. Csak káposztát, szárazbabot vastag rántással. Gyümölcsöt is alig esznek. A jó piacra kerül, a férges marad otthon. A cukor drágasága miatt a cukorfogyasztás hallatlanul alacsony. Rendszeres vaj, sajt fogyasztás sincs.
Feltűnő, hogy a nyári nagy munkaidőben a földműves, de főleg a gyerekek, és az asszonyok mennyire lesoványodnak, elcsigázottak, mert a fárasztó munkából túlságosan kiveszik a részüket, a koszt meg ebben az időben kevés.
Amikor bőséges a koszt, búcsú, lakodalom, keresztelő. de ilyenkor előfordul, hogy annyira elfogy minden, hogy hónapokig böjtölni kell az ünnepség árát. Egy Győrtől 10 km-re lévő községben, ahol a gazdasági viszonyok sokkal jobbak, mint egy átlagos faluban, a 3. 4. osztályos gyerekek közül egy sem evett hétközben húst, csak a szatócs fia.

Válasz

Győri Nemzeti Hírlap
1936. dec. 8.

Polinszky Lipót főispán beiktatásának ünnepe - részletek
A megyeházán zászlók lobogtak, díszruhás hajdúk álltak sorfalat kivont karddal. Autók, fogatok érkeztek, jöttek a vidéki törvényhatóságok küldöttei....
A városháza épületén élénkség uralkodott 12 körül. Egymás után érkeztek az előkelőségek.
Először elbúcsúztatták a távozó Radocsay László dr régi főispánt, utána ismertették a belügyminiszter leiratát Polinszy Lipót főispánná történt kinevezését. A küldöttség a szomszéd szobából átkísérte, majd letette a hivatali esküt. Köszöntő, székfoglaló beszédek hangzottak el.
2 órakor 200 terítékes díszebéd volt a Royal szállóban.

Válasz

Győri Nemzeti Hírlap
1936. dec. 20.

A magyar falu szegénye
A cseléd évi konvenciója: lakás, 18 q gabona, 4 m keményfa, 2 m puhafa, 1 l tej naponként, 40 pengő készpénz évenként, 10 pengő borjúpénz, 1600 öl konvenciós föld, 200 öl kert.
Nehéz a járandóságot pénzben értékelni, de kb. 750 pengő évente, hat tagú családnál ez napi 34 fillér.
Lakásuk közös konyha általában négy családdal, egy szoba.

Zsellér: mezőgazdasági munkás. Mostoha sorsú, élete állandó rettegés a munkanélküliségtől. Gyakran éheznek, nyomorognak. Bérük bonyolult. Az aratásért általában 12-16 q gabonát kap. De ez olyan erős munka, hogy nincs az az ipari munkás, aki ennyiért elvállalná. Akinek nem jut idény vagy részesmunka, napszámba megy.
Ily viszonyok közt él a a falu szegénye a falu végén csendben, hány és hány család nyomorog a legelkeseredettebb körülmények között. Mikor fog végre rajtuk segíteni a közösség? A faluvég mindig szabad préda a világnézeteknek - mondja Oláh György - csak az a kérdés ki megy oda több gondossággal, több szívvel, több szeretettel.

Válasz

Győri Nemzeti Hírlap
1936. dec. 13.

A magyar falu szegénye
A gazdasági cselédek évszázadok óta művelik a földbirtokosok főldjeit. Évszázadok óta élnek közel a kastélyhoz. A cseléd nem keveredett idegen faju népekkel, hanem mindig a maga szegény, föld nélküli köréből házasodott. lakása alvóhely, mert az élete a majorban és a földeken telik. Legifjabb éveiben libapásztor volt, aztán ostoros gyerek, kisbéres, fél, majd háromnegyed konvenciós, végül egész konvenciós béres. Megnősül, de hányszor kényszerül szüleinél lakni, míg lakás ürül a cselédházban s azt neki utalják ki. Egyforma kitartással dolgozik télen, nyáron, kora hajnaltól késő estig. Az asszony műveli a konvenciós földet, vagy napszámba megy, s az állandó munka mellett észrevétlenül születnek a gyerekek.

Válasz

Győri Nemzeti Hírlap
1936. nov. 12.

Az alispán jelentése
Az időjárás a mezőgazdaságra nem volt kedvező. Egyes helyeken a mezőgazdasági munkásság a télire szükséges kenyeret nem tudta biztosítani. Szükséges az ínségakció életre hívása. Az előírás szerint az egész vármegyében 5804 ínséges van, akik közül 1195 családfenntartó. 30 000 pengő segélyt kér a vármegye a belügyminisztertől.

Válasz

Köszönjük Máriának a visszaemlékezést!
Várjuk írásaidat a régi Kónyról, az uradalomról, a 40-es években élt gyerekek életéről.

Válasz

Klafszkiék / a volt kocsma/ utcájában. Ezt akkor ugy hivták hogy a Kisutca második utcája .Itt volt a nagy tüzeset.Sok ház leégett. Sokan maradtak hajlék nélkül mert ott egy házban általában két család lakott

Előzmény

Válasz

Újabb Kónyt érintő hírek a Magyar Távirtai Irodától:

1927. augusztus 3.
A földmüveiésügyi miniszter Horváth György kónyi lakos, mezőgazdasági munkást, aki mint részes arató 49 éve szolgálja Nemes István kónyi kisgazda családját, elismerő oklevéllel tüntette ki és száz pengő jutalomban részesítette. Az elismerő oklevelet és a pénzjutalmat Németh Károly főispán megbízásából Csemez Béla főszolgabíró vasárnap adta át ünnepség keretében a kitüntetettnek.

1928. június 1.
A csornai hetivásárról hazafelé igyekvő kocsik mellett a bágyogi határban két gyorsan haladó automobil robogott el. Három kocsi lovai megbokrosodtak és beleugrottak a három méter mély árokba. Két férfi egy öregasszony és egy fiatal leány súlyosan megsebesült. Az automobilok megállás nélkül tovább robogtak. A többi kocsi utasai szedték fel az árokból a szerencsétlenül járt vásárosokat, akiket bevittek a kónyi orvoshoz. Ellenőrizhetetlen hir szerint a fiatal leány, akinek még nevét sem tudják, belehalt sárüléseibe.

1928. december 9.
A kormányzó vitéz Peterdy Ödön tábornoknak a m.kir. honvédség fejlesztése és a csapatkiképzés körül odaadó, hazafias buzgalommal kifejtett, az átlagon messze felülemelkedő, kiválóan eredményes és különösen hasznos szolgalataiért a II.osztályú, kónyi Kiss László ezredesnek pedig a m.kir. honvédség fejlesztése és a csapatkiképzés körül odaadó, hazafias buzgalommal kifejtett, az átlagon felülemelkedő kiválóan eredményes és igen hasznos szolgálataiért a III.osztályu magyar érdemkeresztet .adományozta.

Válasz