Kedves Kónyiak,
a költőnő csak áttételesen földitek, ő Budapesten született 1956-ban (az édesanyja volt kónyi lány). Éés bizony nem volt semmi személyes tapasztalata a cséplőgép körül, csak annyi, amit itt a versben ír, hogy látta még a gépek maradványait a nagyapja hátsó udvarában... De úgy látszik, ez is épp elég egy ilyen vers megírásához.

Előzmény

Válasz

Nagyon szép vers,hűen idézi a múltat.Melyről csak az tud így igazán írni,ki megélte azt. 1957-ben én is dolgoztam fönn a dobon ,/14 évesen!/hogy a megtermett gabonánkat elcsépeljék!A dob hangja még mindig a fülembe cseng,ahogy dohogva elnyeli a kévét,mint egy félelmetes szörny.Nekem is volt egy keresztapám,akit Kokas Jánosnak hívtak,de ő Rábapatonán élt.Jó ember volt. Köszönöm az emléket. Nekünk is volt egy Eszterházy hintónk,de......később
átfestették pirosra,TSZ elnök használta.

Válasz

Falcsik Mari
Hová lettek nagyapám gépei?


vajon hogy nyel le az idő egy egész cséplőgépet?

mi már a hátsó udvaron láttuk álmodni őket:
míg elleptük mint víg gyomok az óvilági kincset
szél támadt titkos suttogás: elvették mindenünket
mint földbe rejtett díszei betiltott ünnepeknek
a gyászra megtelt ház mögött is épp ott süppedeztek:
akácok közt a szép szekér félig mélyedt a rögbe
felhorgadt lenge lépcsején a lécek összetörve
egyre ferdébbre dőlt nemes kemény hátú fapadja
rangjától fosztott helyzetét mindinkább elfogadva
fellépek: megrezdül a bak - a rúdnak gőgös orra
még emlékszik a vágták csapta országúti porra
sár levesébe loccsanó kerékabroncs vasára
utolsó két erős lovunk farának ritmusára
formás doboknak rézhasán a zöld múlás virágzik
falja az idő tűnt korok kimunkált cirádáit
gonddal választott igéit óhajtómondatoknak
and Co. - még ennyi megmaradt mint két levágott végtag


A vers forrása:
Falcsik Mari: Sanzon nehéz időjben. Magvető Könyvkiadó, Bp., 2004
http://falcsikmari.webs.com/sanzon%20nehez%20idokben.pdf

Válasz